TOP termékek
Házhozszállítás
Blogbejegyzések
A tanuláshoz "lelkileg" ott kell lenni! A nélkül "nem megy!"
A MOTIVÁCIÓ
(Forrás: Tanulásmódszertan tanítóknak- nem szó szerinti közlés)
Gondolatok a motivációról
„A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja, és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést. (…) Ezek az energiák, csak elfogadó légkörben aktivizálódnak.” (CarlRogers)
Az iskolai motiváció
„Tartós tevékenységre csak az ösztönöz, aminek személyes jelentősége van. Motiváció nélkül nem létezik (hatékony) tanulás. Az érdeklődés az egyetlen olyan eszköz, amellyel tartóssá tehetjük az oktatás eredményét”(Herbart)
„Az élvezettel végzett munka vagy tanulás eredményesebb, és nem tűnik erőfeszítésnek, mert létrejön a motivált állapot, amelyet magas teljesítmény és alacsony fáradtság jellemez.”(Csíkszentmihályi Mihály)
„A tanítási folyamat eredményességének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a tanuló együttműködjék a tanárral. Motiváción az oktatás elméletében két -egymással szorosan összefüggő -dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre.” (Knausz Imre: A tanítás mestersége (2001).
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy, ha azt akarjuk, hogy eredményes legyen a munkánk, akkor nagyon oda kell figyelni a gyerekek lelkiállapotára. A gyerek csak szeretetteljes légkörben tud felszabadultan figyelni, kibontakozni, ezért fontos a motiváltság megteremtése, a gyerekközpontúság, a nyitottság, a rugalmasság, a szervezettség, a kiszámíthatóság, a kölcsönös bizalom, az együttműködés, az elismerés. Jellemzői a tudásvágy, a kíváncsiság, az akarat, az erőfeszítés.
Ancsel Éva azt mondta, hogy „A lélek nem felejt!” És ez így is van! Mire emlékszünk leginkább vissza? Azokra a dolgokra, amik a lelkünket megérintették. Amelyek nagy örömöt szereztek nekünk, vagy amelyek nagyon negatívan hatottak ránk. A kisgyerek érzelmi lény. Az érzelmein keresztül tudunk eljutni a „lelkéhez”, az érdeklődésének a felkeltéséhez.
"A kisgyerek esetében az érdeklődés valami egészen csodálatos szabályozó feladatot végez. Az érdeklődés irányítja a belső energiák rendszerét.” (Jean Piaget 1999.)
A kisgyereket életkori sajátosságaiból adódóan az érzelmei uralják. Még a 8-10 éves gyerekeknél is jelentős szerepe van az érzelmeknek. Az órák megtervezésénél erre kell alapoznunk. Az ismeretanyagot úgy közelítsük a tanulóhoz, hogy valamilyen érzelmi kapcsolatba kerüljenek vele. Ha a tananyag sajátosságaiból ez nem adódik közvetlenül, akkor keltsük fel az érdeklődésüket Gordon féle „én üzenetekkel”. Ezeket szívesen fogadják. Pl.: - "Tegnap délután, amikor a mai órára készültem, rátok gondoltam, és az jutott eszembe, hogy...." vagy, "Soha sem felejtem el, amikor ezt a történetet először olvastam, mert …" stb.
A tanító minden mondatának, minden mozdulatának, minden arcjátékának súlya van. Sokszor elég egy kacsintás, egy mozdulat és már azonos pályán haladunk. Az a tanító, aki érdeklődéssel, szeretettel végzi a munkáját, az magával tudja ragadni gyermekeit is. és akkor, ott, az osztályban mindennapos csoda történik. Az ismeretek közvetítése „adó-vevő” módjára működik, az érzelmekből keletkezett láthatatlan „huzalon” áramlanak át az ismeretek a tanítótól a gyerek felé, és a gyerekszemekből sugárzik vissza ránk, a megértettem visszajelzése! Ugye ismeritek ezt az érzést, ezt a csodát?
MIVEL, HOGYAN MOTIVÁLHATJUK TANULÓINKAT?
" A tananyaggal való örömteli foglalkozásnak ösztönző indítékának kell lennie, amelynek a felnőttből, a tanítóból kell valójában kiindulnia.” (Comenius)
Ehhez alapvetően ismerni kell a gyerekeinket.
1.Talán a legfontosabb motiváló erő, a saját, pozitív, kisugárzó személyiségünk. A kisgyerek tudásvágyát leginkább azzal tudom felkelteni, ha látja, hogy „a dolog” engem is érdekel. Fontos tehát a tanító motiváltsága. A hatásnak belőlem kell kiindulnia.
"...motiválni őket csak úgy tudom, ha ők és a velem való együttlét engem motivál, fejleszteni csak úgy tudom őket, ha én is nyitott maradok a velük együtt való fejlődésre, tanulni csak akkor tudom megtanítani őket, ha magam is folyamatosan tanulok." (Nagy Ildikó Orsolya mesterpedagógus, Bp. Pannónia Sacra Katolikus Általános Iskola- http://modern iskola.hu/)
Németh László ezt így fogalmazta meg: "Az ismeret persze önmagában rideg tény, de, ha a pedagógust lelkesedés fűti át, sikerül elérnie a tanítvány lelkét, innentől az ismeret kettős kötelékkel ragad a tudatba.(...). Ha a pedagógus fontosnak tartja azt, akinek átad, megteremtődik köztük egy szeretet-kapcsolat. Öröm és kölcsönviszony.”
2. Az empátia, a tolerancia bátorítja, motiválja a gyereket. A mi dolgunk pedig felfedezni bennük a jót!
„Én nagyon szerettem énekelni, pedig sosem volt jó hangom, de imádtam az énektanáromat, és az ő kedvéért énekeltem. Ő pedig nem a hangomat osztályozta, hanem azt, hogy lelkesen énekelek úgy, ahogy tudok és figyelembe vette egyéb ismereteimet és a tantárgyhoz való viszonyomat. Így aztán nem volt „konfliktusunk” és a mai napig nagyon szeretek énekelni, és nem zavar, hogy nincs jó hangom.” (Egy profeszorrá vált diák visszaemlékezése)
3. A tananyaghoz kapcsolódó valamilyen átélt, kedves, régi emlék felidézése.
4. Jó motiváló erő a megfelelő önbizalom. Szükséges a tanulónak elhinni saját magáról, hogy ő képes az adott tananyag elsajátítására, az adott feladat megoldására. Szükséges kialakítanunk benne egy pozitív beállítódást magáról, hogy képes megoldani mindazt, amit elvárunk tőle.
Tizenkét éves fiú mondta:
„Ha úgy gondolom, hogy valamit meg tudok csinálni, általában meg is csinálom. Amikor nem hiszek abban, hogy meg tudom csinálni, általában nem is sikerül.” (Robert Fisher, 1999.)
Tudományos kutatók is megállapították, hogy ha erősíti a szülő és a tanító a gyerek önbizalmát, teljesen másképpen fog egy-egy feladat megoldásához.
„… ha hiszel magadban, képességeidben, akaraterődben, magad is kellemesen meglepődhetsz az eredményeidben.” (Dezső Zsigmondé 1975.)
5. Pozitív célok kitűzésével (Pl. hasznosítás)
6. A szülői elvárásnak való megfeleléssel. Nagyon fontos, hogy ez az elvárás reális legyen!
5. A tanító és a szülők együttműködése. A kiegyensúlyozott szülő – tanár kapcsolat az alapja a pozitív tanár- diák viszonynak. Egymás kölcsönös megbecsülése, elismerése, tisztelete, a kisgyerek érdeke.
A LELKI RÁHANGOLÓDÁS
Azt is mondhatjuk, hogy a kisiskolásoknál a motiváció a lélek kapuja, ami kinyitja a kisgyerek lelkét az új dolgok befogadására. Zárt kapuk mellett bármit tehetek, egyszerűen, nem megy át a „kapun” az ismeret.
A legerősebb ösztönzésre mindig a tanulás kezdetekor van a legnagyobb szükség. Ezek az első benyomások vissza nem térő lélektani pillanatok. A következő felsorolás azokat az alkalmakat tartalmazza, amelyeket már részletesen kifejtettem előző írásaimban (az első évnyitó, az első osztály első napja, első órája, az előkészítő időszak, később az új tanév első napja, új tantárgy, új témakör első órája). Az újjal való első „találkozás” élményét feltétlen ki kell használni. Tulajdonképpen mindent az első találkozáskor alapozunk meg, amire a tanuláshoz szükség van, az érzelmeket is beleértve.
A ’80-as évek elején korrekciós osztályom volt. A tanulók nagy része a közeli Gyermekváros lakója, érzelmileg és értelmileg is sérült kisgyerek. Ők nem voltak hajlandók addig munkához látni, tanulni, amíg valamilyen játékos tevékenységgel meg nem nyertem őket. Sok tudatos, szokványos próbálkozásom volt, a megoldást mégis a véletlen hozta.
Egyik esős reggelen énekelni, mutogatni kezdtem az Esik eső juj, juj, juj c. óvodás dalt. Ez az ismert, kedves dallam és a szeretett mozgás felkeltette az érdeklődésüket! Esik az eső,- karokat magas tartásból lassan engedik le a combokra, miközben mozgatják az ujjaikat. Hajlik a vessző,- csípőre tett kézzel hajladoznak jobbra, balra. Haragszik a katona, -csípőre tett kézzel, váltott lábbal dobbantgatnak. Mert megázik a lova. -Az első mozgássor ismétlése. Még fejlesztésre is sor került: helyes levegővétel és artikuláció, ritmussor megfigyelése, mozgásutánzás, ritmustartás, ritmus és szöveg összehangolása.
Máskor mondókákat mondtunk.
Mondóka: Lementem a pincébe, -helyben járás csípőre tett kézzel. Vajat csipegetni, -csipegető mozgás tíz ujjal. Utánam jött apám, anyám,- helyben járás csípőre tett kézzel. Hátba veregetni, -mindkét kar könyökben behajlítva, a kezek ökölbe szorítva, ütögető mozgásokat végeznek a levegőben. Nád közé bújtam, -törzsdöntés előre, karok mellúszást utánoznak. Nádsípot fújtam, -a kezeket ökölbe szorítva egymásra teszik, és a szájukhoz emelik. Az én sípom azt mondja,- mindkét mutató ujjukkal a mellkasukra mutogatnak. Dí- dá- dú,- ritmustapsolás. Te vagy az a nagyszájú!- Ritmustapsolás. Fejlesztés: helyes levegővétel, tiszta artikuláció, ritmikus sor megfigyelése, ritmustartás, mozgás és szöveg összehangolása.
Ez az érzelmi előkészítés meghatározó jellegű volt a napi munkára, amelyre a tanítási nap első órájának néhány percében került sor. Ezen felbuzdulva minden reggel az ismerős óvodai dalokat, mondókákat kísértük ritmikus mozgásokkal 2- 3X ismételve, majd új dalokat, mondókákat tanultunk, keresztmozgásokat végeztünk az agy két féltekéjének összehangolására. Később a normál osztályok kis elsőseinél is így indítottam a napot. Ők is élvezték. Amikor Oroszlány Péternél olvastam a ráhangolás fontosságáról, én már tudtam, hogy miről van szó.
„A tanulási motiváció és a tanulmányi eredmények kapcsolata széles körben ismert. Könnyen megtapasztalható, amit kedvvel tesznek a tanulók, abba általában több energiát fektetnek, ebből következően többnyire eredményesebbek is, és megfordítva, a sikerek a legtöbb esetben kedvező tanulói hozzáállást eredményeznek. A hétköznapi tapasztalatokon túl a tanulási motiváció összefüggését a tanulmányi teljesítménnyel, így az osztályzatokkal, valamint a kognitív képességek fejlődésével több hazai munka is megerősítette), vagyis a tanulmányi eredményesség emelésének egyik eszköze lehet a tanulási motiváció befolyásolása.” (Józsa Krisztián 2001)