Szülőként azt akarjuk, hogy gyermekeink higgyenek egy felső Jóban, és különbséget tudjanak tenni helyes és helytelen viselkedés között. De hogyan segíthetnénk nekik, amikor ezek a dolgok a hiten alapulnak, nem pedig tudományos bizonyítékokon? Lehet, hogy a hétköznapi témákról oldottan tudunk beszélgetni velük, de egy olyan absztrakciónál, mint Isten, már nehezebb dolgunk van. Pedig a gyerekeknek nagy szüksége lenne arra, hogy beszéljünk nekik a világnézetünkről, a hitünkről, akár a természet szépsége, akár egy csecsemő születése vagy éppen egy szeretett személy halála kapcsán. Magyarázatunkkal biztonságérzetet és áhítatot keltünk bennük, márpedig a gyermeki lélek csodára és rejtélyre szomjazik.
A könyvben a gyerekek egy egyszerű metaforán keresztül megértik, hogyan kezeljék az életet és annak számos kihívását. Segítségével megtaníthatjuk nekik, hogy mik azok az örökérvényű, univerzális törvények, amelyek mindannyiunkra érvényesek, és melyek azok az érzelmi és társas készségek, amelyek gyakorlásával „győztesek” lehetünk az Élet nevű társasjátékban.
Hiszen az Élet olyan, mint egy izgalmas társasjáték. Mindkettőnek ugyanazok az összetevői: vannak játékosok, célok, kihívások és szabályok. Csak annyit kell tudnunk, hogy hogyan kell játszani. Hosszútűrő tanár úr meséje segít megérteni, hogyan lehet az Élet valóban élvezhető és értékes a számukra, biztos fogódzót és erkölcsi iránytűt adhat egy olyan világban, ahol minden változó és átmeneti.
