A gyermekszínjátszással foglalkozó szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy vajon mikor kezdjük el „szerepeltetni” tanítványainkat. Többen azt a nézetet vallják, hogy egy kicsi (alsós) gyereket nem szabad kitenni annak a stresszhelyzetnek, hogy egy egész iskola előtt pl. verset mondjon. Mások úgy gondolják: „hadd szokja a nyilvánosságot, bele a mély vízbe!”
Ez utóbbi kijelentéssel nem egyetértve mégis azt kell mondanom: több éves tapasztalattal a hátam mögött látom, hogy mindig vannak olyan apróságok, akik „követelik” a nyilvános szereplés lehetőségét. Ehhez a húzóerőhöz csatlakozhat az a félénkebb, gátlásosabb csoport, akik csak lassan szokják meg a nyilvánosságot.
A Becsengetéstől vakációig című összeállítás alsósoknak szóló műsorai igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Az iskolai év olyan rendezvényeihez nyújtanak segítséget, amelyek igazán a kicsiknek, kicsikhez, kicsikről szólnak – kicsinyek előadásában. Melyek ezek?
A tanévnyitó, a Mikulás-nap, a karácsony, a farsang, a gyermeknap, a Föld napja és az anyák napja. Az összeállításban helyet kapott egy március 15-éhez kapcsolódó műsor is. Legnagyobb nemzeti ünnepünkkel a gyerekek már az óvodában is megismerkednek, ezért éreztem ide illőnek.
A műsorok szerkesztése során mindig megpróbáltam figyelembe venni azt a tényt, hogy az iskolák nem egyformán felszereltek, nincs mindenütt világítástechnika, megfelelő színpad stb. Éppen ezért kevés kellékkel, de – bízom benne, Önök is így gondolják – annál több ötlettel szerettem volna megkönnyíteni egy-egy ünnepi műsor előadásának lehetőségét.
