A kötet első része példákon, idézeteken keresztül mutatja be a legtermékenyebb elemzési szempontokat. Az egyes szempontok tárgyalása során összegyűjti a legfontosabb szakkifejezéseket, amelyek elsajátításával, használatával a vizsgázó bizonyíthatja felkészültségét.
A kötet második részében olvasható mintaelemzések azt demonstrálják, hogyan működtethetők az adott szempontok konkrét feladatok esetében. A fogalmazások egyes bekezdései külön szakaszokra tagolódnak, amelyek előtt egy vastag betűs rész jelzi, mely elemzési szempont érvényesül az adott szövegegységben, illetve milyen témát dolgoz ki a passzus. Ez a tördelésmód arra is mintát ad, hogyan lehet a dolgozatot bekezdésekre tagolni, minden bekezdésben egy-egy témát dolgozva ki, hiszen a szerkesztés ugyanolyan fontos szempont a dolgozat értékelésében, mint a nyelvi minőség és a tartalom, mivel erre is húsz pont adható. A feladatok egy része konkrét érettségi feladatsorokból származik (a cím alatt zárójelben olvasható a feladat dátuma), más része a szerző saját ötlete. Bár az „egy mű elemzése” feladattípusban prózai és lírai szöveg egyaránt adható, itt minden esetben novellaelemzés szerepel, hiszen a líraelemzési stratégiákat kellőképpen bemutatják az összehasonlító elemzések.
A kötet harmadik részében feladatsorok olvashatók, amelyeken a vizsgázó kipróbálhatja a megszerzett ismeretek alkalmazását.
