Nidavellir, a törpék mérhetetlen kincsektől gazdag birodalma, ahol a jólét már egy ezredéve tart, és ez biza a birodalom lakóin is meglátszik. A jóféle serital patakokban folyik, a tavernák sosem zárnak be, az utcákon a mulatozás és tivornyázás kakofóniája hallik.
Azonban Fafnir, a mérhetetlenül kapzsi és gonosz sárkány lerázta magáról láncait, melybe mégy a hegyek is beleremegtek, és a törpék vére ezer év óta először megfagyott. A duhajkodás és dőzsölés kora véget ért, eljött az idő, hogy a törpék ismét munkába álljanak.
Legalábbis gondolhatnánk ezt, ugye? A helyzet azonban az, hogy ezek a mihaszna, léhűtő alakok fittyet hányva a közelgő végzetre, továbbra is főállásban töltik a kocsmákat, és még a kisujjukat sem mozdítják, hogy hadba szerelkezzenek.
Ezért hát nektek, elvalandoknak, nemesi születésű hadvezéreknek kell népetek élére állni, és a haza, becsület és bajtársiasság fényében seregbe toborozni... áh,mit szépítsük? Menjetek a kocsmákba és fizessétek le ezeket a semmirekellőket, hogy végre megmozdítsák elkényelmesedett ülepüket!
