A tudományág legjellemzőbb, tartósan érvényesülő és várható tendenciáinak, az elmélet és a gyakorlat változási irányainak ismeretében nagyobb valószínűséggel tervezhetünk sikeres felnőttképzési programokat és segíthetjük hatékonyan a felnőttek tanulását. Ez az igény hívta létre a trend- és jövőkutatások befogadását az andragógiába a szociológia, majd a közgazdaságtan szakterületéről.
Az andragógia nemzetközi gyakorlatában és elméletében is egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos módszerekkel kutatható, a jövőt közvetlenül befolyásoló tendenciák feltárása. A hazai andragógiai kutatások palettáján – lévén az andragógia is fiatal diszciplína – még viszonylag kevés ilyen jellegű kutatást találunk, illetve nem nevezték így például az elméleti irányzatok kutatását, amelyet ma ide sorolnánk. Érdemes tehát az újabb nemzetközi és hazai andragógiai trend- és jövőkutatásokat olyan szempontból is áttekinteni, hogy az összevetések alapján a további magyarországi kutatások és innovációk számára jövőbe mutató impulzusokat találjunk.
Szándékunk szerint elemezzük és rendszerezzük az évezred első évtizedének nagy hatású andragógiai elméleti irányait és azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a magyar, az angol és a német nyelvű szakirodalom és esetenként más, dokumentált források alapján – szintetizáló áttekintésre törekedve, de a teljesség igénye nélkül. Válogatásunk legfontosabb szempontja – vállalva a megítélés szubjektivitásának kockázatát – a jövőképesség kritériuma volt. A munka során elsősorban a nemzetközi és hazai szakirodalomra, kutatási beszámolókra, szakmai tapasztalatokra és a szakmai közösség kommunikációjára támaszkodtunk. Az elméleti műveken kívül empirikus andragógiai kutatási eredményeket is górcső alá vettünk ott. ahol ilyenekről tudomásunk volt.
Munkánk perspektivikus célkitűzése az, hogy segítsük a felnőttképzésben tevékenykedő vagy arra készülő, andragógiai, illetve más területről „ide tévedt” szakembereket, köztük a tudományos kutatásokat végzőket a tevékenységükhöz szükséges tájékozódásban, látókörük tágításában – végső soron felnőttkori tanulásuk élethosszig tartó folyamatában. Azt reméljük. hogy ez áttételesen hozzájárul a felnőttek tanulásának professzionális támogatásához, az andragógia tudományos közösségének kommunikációjához és a tudomány fejlődéséhez is.
A könyvet tehát tanulni vágyó, a felnőttek tanulásával kapcsolatba kerülő, működő vagy leendő andragógiai vagy más szakterületről érkező szakembereknek, felnőttoktatóknak, kutatóknak, illetve a saját tanulásuk mélyebb összefüggései iránt érdeklődő, a tanulásra nyitott felnőtteknek ajánljuk.
