Amikor rátaláltunk a „társadalmi innovációra”, az még csak a szociológusokat érdekelte. A szociológusok – a közgazdászokhoz csatlakozva – a gazdasági innovációk társadalmi vonatkozásait vizsgálták. Mai napig ezt értik társadalmi innováción. Magyarország „tanuló régióit” megismerve (2012–2015) mi más társadalmi (szociális) innovációról kezdtünk beszélni. Azokról a problémamegoldásokról, amelyek alulról indulnak, mozgalommá terjednek, és a szűkebb-tágabb közösségek hagyományaivá válnak. A tanuló régióktól – amelyekkel a Pillanat (2016) című könyv foglalkozott – így jutottunk el a társadalmi innovációig, amely közösségi mozgalom, és amelyet a társadalmi fejlődés motorjának nevezhetnénk.
Mindennek fontosságát a jelen kötet szerkesztése közben fedeztem föl. Ezért tettem ennek a könyvnek az élére azokat az írásokat, amelyek a társadalmi innovációról szólnak; valamint az innovációkat hajtó tanulásról – a tanulást nem szűkebben iskolai, hanem tágabban, társadalmi méretekben értve. Így lett a könyv címe Innováció és tanulás. Ennek a könyvnek ez a legfontosabb mondanivalója.
