„A gyerekek ártatlanok, tiszták és őszinték.” ,,A gyerekek ördögfiókák, akiket keményen kell fogni.” Nemcsak olvasmányélményeinkkel esengenek egybe ezek a kijelentések, hanem sokszor a saját tapasztalataink vagy a másoktól hallott történetek is igazolják ezeket az ellentétes megfogalmazásokat. De milyenek is valójában a gyerekek, ha ezek az egymásnak ellentmondó tartalmak is megfogalmazódnak a közgondolkodásban?
A gyerekekről minden bizonnyal régóta születnek már hasonló értékelések, amelyek megalapozzák, igazolják, formálják a szülők nevelési módszereit. A tudományos gondolkodás azonban csak 25-30 éve foglalkozik avval, hogy milyennek látjuk a gyerekeket. A kutatások során módosult az eredeti kérdés. Ma már inkább azt vizsgálják, hogy hogyan gondolkoznak az apák és az anyák, a munkahelyen és az otthon dolgozó anyák a különböző korú gyerekekről; a különböző kultúrákban milyen nézeteket vallanak a gyerekek tulajdonságairól, taníthatóságáról, képességeiről; összefüggnek-e a szülők nézetei a viselkedésükkel és a gyerekek fejlődésével.
A könyv (eredetileg PhD disszertáció) első része azt mutatja be, hogy milyen ismeretanyag gyűlt össze ebben a rövid időszakban a szülők gyerekekről kialakított nézeteiről. Az ismertetés emellett rendszerezi a vizsgálatokat aszerint, hogy a kutatók milyen forrását tételezik fel nézetek kialakulásának. A szakirodalmi ismertetés arra is kitér, hogy milyen belső pszichológiai és külső társas-társadalmi, illetve kulturális tényezők alapozzák meg és módosítják a vélekedések formálódását, szerveződését.
A könyv második része egy empirikus vizsgálatot tartalmaz, amely bemutatja, hogy miben térnek el egymástól a 38 év körüli szülőknek és az egyetemista fiataloknak a gyerekek fejlődéséről és neveléséről alkotott vélekedései. Miközben a különbségek eredetét tárja fel a vizsgálat, kirajzolódik két olyan felfogás, amely koherens rendszerként működve, eltérő módon fogalmazza meg a nevelés ideális időpontját és módszerét, a fejlődés örökletes sajátosságait, a gyermeki viselkedés változások spontán jellegét.
