Az iskola nevelő-oktató munkáját szabályozó jelenleg érvényben lévő törvény a mindennapos testnevelés bevezetésével jelentősen megemelte a tantárgy rangját, megerősítette a testnevelő tanár szerepét az iskolában. Ennek a megnövelt pedagógiai potenciálnak a kihasználása csak akkor lehetséges, ha a nevelői tudatosság és célirányultság a tanári munka minden szegmensében jól érvényesül.
E könyv megírásának generális célja egyrészt a tantervelmélet diszciplína összekapcsolása a sporttudomány elméletével és gyakorlatával, másrészt a sportszakemberek megismertetése a tantervek "világával". Ez a monográfia nemcsak az elméleti szakem-bereknek, a kutatók körének, hanem a praktizáló pedagógusoknak is szól.
Monográfiámban elsősorban a rendszerváltozást követő, az iskolai testnevelésben bekövetkező tantervelméleti szemléletváltás tendenciáinak összegzésére és elemzésére vállalkozom. Ebből az aspektusból áttekintem a testnevelési tantervek történetét a dualizmus korától az 1980-as évek végéig, majd a rendszerváltozás utáni dokumentumokat, az alternatív tantervektől a NAT 2012-ig. Jelentős teret szentelek a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervek elemzésének, de kitérek a gyógytestnevelés sajátos tantervi vonatkozásaira is. Külön foglalkozom az olyan releváns tantervelméleti kérdésekkel, mint a testnevelés tartalmi korszerűsítésének nemzetközi vonatkozásai vagy az ellenőrzés, értékelés megváltozott szemlélete. Egy kérdőíves kutatásom (pedagógiai kísérletem) eredményeit is ismertetem, amelyben arra kerestem a választ, hogy egy bevezetésre került tantervre vajon miként reagálnak a tanulók.
A testnevelés tantervelméletét feldolgozó könyvemmel az is a célom, hogy ajánlást fogalmazzak meg a tantárgy tantervének optimalizálási lehetőségeire, s ezzel összefüggésben feltárjam a tanulók, a testnevelő tanárok és az infrastruktúra vonatkozásában az iskolai testnevelés megújításának feltételeit. Reményeim szerint a monográfiámban foglaltak szerepet kaphatnak a testkul-turális pedagógusképzés minden területén, és adalékául szolgálhatnak egy későbbi - az oktatáspolitikai tervek szerint nem is a távoli jövőben bekövetkező - tantervi munkálathoz.