Csender Levente József Attila-díjas novellista első mesekönyvében két világ él egymás mellett: az egyik Meditittimó herceg autizmusából eredő különlegességeit természetesnek veszi, a másik az elfogadás és segítés helyett a hiányosságaira fókuszál, és a fiú megváltoztatására, saját képére formálására törekszik. Az előbbi a gyerekek és a mesék világa, ahol lovaskocsik, sárkányok és beszélő állatok fordulnak elő, az utóbbi a mai világunk, ahol többnyire tescós házhoz szállító autók, GPS-ek és iPhone-ok jelentik a valóságot. Az erdélyi származású író izgalmasan mutatja be ezt a kettősséget: él a magyar népmesei hagyományokkal, ugyanakkor nem fél modern eszközökhöz nyúlni. A mesét és a valóságot látszólag kijátssza egymás ellen, azonban a feloldás épp a két világ közti távolság közelítésében rejlik: a valóságban létező nyomasztó dolgok a mese világában megszemélyesülnek, hogy miután alakot öltöttek, elfogadhatóbbá váljanak. A kérdés csak az, hogy Meditittimó és hozzá hasonló társai azzal kell továbbra is szembesüljenek, hogy tőlük várjuk a távolság legyőzését, vagy hajlandóak vagyunk olyan világot teremteni, amelyben mi is elindulunk feléjük. Az író a mese segítségével erre a közös útra invitálja az olvasót. A különleges Meditittimó kalandjai minden 8 és 12 év közötti gyermeknek szól, ugyanakkor segítő gyerekkönyvként a felnőtteket is az elfogadásra ösztönzi.
