Ha az emberi természet érdekes, még inkább az az egészen kis emberpalánta belső világa. Hogyan élik meg magukat és környezetüket? Vajon már a kezdet kezdetén van énjük, vagy valami ahhoz fogható? Miképpen kötik össze a különálló hangokat, mozgásokat, érintéseket, a látott képeket és saját érzéseiket? Hogyan élik át a másikkal való lét társas eseményeit? Egyszóval, miféle személyközi világot vagy világokat teremt a csecsemő? E kérdések feltevése olyan, mint az: milyen lehetett a világegyetem néhány órával a Nagy Bumm után? Ám az univerzum csupán egyszer jött létre, az új, pici világok viszont itt születnek, nap nap után, minden újszülött lelkében - mégis távoli és szinte elérhetetlen a közvetlen tapasztalás számára. Stern bemutatja, hogy merész hipotézisek és közvetlen megfigyelések, valamint szellemes kísérletek segítségével hogyan deríthető fel lépésről lépésre ez a világ.
