Felsőtagozat

A legújabb módszertani kiadványsorozat 1. kötete A szövegalkotás tanításának módszerei 3-8. évfolyam című módszertani könyv három kötetében a fogalmazástanítással kapcsolatos tanítói, tanári és tankönyvszerzői tapasztalatait osztja meg a szerző. 

Az 1. kötet témái: 
A szöveg és a szövegalkotási műveletek 
A mesealkotás tanításának módszerei 
Az elbeszélésalkotás tanításának módszerei A kötet felépítése 
- Az elsajátítandó alapfogalmak 
- Fejlesztési célok, követelmények és fejlesztendő képességek 
- Szóbeli szövegalkotás az írásbeli szövegalkotás előkészítéséhez 
- Az adott fogalmazásműfaj tanításának algoritmusa 
- Az adott fogalmazásműfaj szövegalkotási algoritmusa 

A kötetekben a feladatok alatt lévő sorszámok az évfolyamokat jelölik. A megoldásoknál sok esetben a tanulóktól elvárható szöveg is olvasható. 
A szövegalkotási képesség fejlesztése, a fogalmazás tanítása nagyon szerteágazó és összetett feladat. Ebben szeretnék segíteni a pedagógus kollégákat. 
A sorozat következő kötetei 2017 decemberében és 2018 áprilisában jelennek meg.

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás bonyolult, integrált, sok szubjektív elemet tartalmazó anyanyelvi tevékenység. Tanítása nagy erőfeszítéseket, sok felkészülést igényel a tanítóktól és a magyar szakos tanároktól.
A szövegalkotás tanításának módszerei 3-8. évfolyam című módszertani könyv három kötetében a fogalmazástanítással kapcsolatos tanítói, tanári és tankönyvszerzői tapasztalatait osztja meg a szerző. Ötletekkel, algoritmusok megismertetésével igyekszik bővíteni a pedagógusok módszertani tárházát. 

A szövegalkotás tanításának módszerei 3-8. évfolyam című módszertani könyv három kötetében a fogalmazástanítással, a szövegalkotási képesség fejlesztésével kapcsolatos elméleti és több évtizedes gyakorlati tapasztalatait osztja meg a szerző az olvasókkal. 

A III. kötet két nagy témakört dolgoz fel: a modern kommunikációs műfajok (sms, e-mail, internetes közösségi oldalak, blog, írásban történő bemutatkozás: önéletrajz), illetve a sajtóműfajok tanításának módszerei (hír, tudósítás, interjú, riport stb.). 

Az első fejezetben szereplő műfajok tanítása különösen igénybe veszi a tanítók és magyartanárok módszertani felkészültségét. Adódik ez többek között abból, hogy míg évszázadokon át mindig az érettebb, tapasztalatokban gazdagabb korosztálytól tanult az ifjúság, most a fiataloktól tanulhatnak az idősebbek. A modern kommunikációs műfajok többségét ugyanis nem kell megtanítani a fiatal nemzedéknek, hiszen ők maguk hozták-hozzák létre azokat. A szerző - a legújabb szakirodalom felhasználásával - éppen ezért foglalkozik az új szövegműfajok megjelenésének okaival is. 

A második fejezetben a szerző ötleteket, módszertani javaslatokat tesz közzé annak érdekében, hogy a pedagógusok - miközben a tanulókat megismertetik az írott és az elektronikus sajtó műfajaival - kialakítsák és fejlesszék tanítványaik kritikus szemléletmódját. 

A kötetekben a feladatok alatt lévő sorszámok az évfolyamokat jelölik. A megoldásoknál sok esetben a tanulóktól elvárható szöveg is olvasható, illetve a kollégák kérésére a szerző számos tanulói fogalmazást is közread. A kötet végén az Újságírótanonc-szakkör és a Beszédgyakorlatok-kommunikáció szakkör munkaterve található.