A fejezetekből világosan kitűnik, hogy az adott elmélet pontosan mivel járult hozzá a deviancia szociológiai elméleti kereteinek megszilárdításához, de rávilágít az adott modell gyenge pontjaira és hiányosságaira is, amelyeket az elmélet megszületése után gyakran kritikákkal illették.
A könyv második része a részletes deviancia-tannak felel meg, amelyben az egyes devianciaformák kerülnek alapos ismertetésre. Az alkoholizmus, az öngyilkosság, a drogproblémák, a mentális zavarok és a bűnözés, mint 'klasszikus' deviáns jelenségek mellett sor kerül néhány sajátos deviancia bemutatására is, mint a graffiti világa és a homoszexualitás vagy a betegségek deviancia-elmélete, amely érinti napjaink egyik kiemelt kórállapota, az AIDS fenomenológiai elemzését is. A részletes devianciaformák bemutatása során - ahol csak lehetséges - a magyar társadalmi valóság bemutatására is törekedtünk, hiszen a deviáns jelenségek közül számos hazánkban igen magas előfordulású, mint például az öngyilkosság vagy az alkoholizmus.
A könyv harmadik része a megelőzés lehetőségeinek összefoglalása, s ezzel zárul a könyv, mintegy integrálva is az előző fejezeteket. Didaktikai célból külön választottuk az általános megelőzési alapelveket és a specifikus módszereket. Éppen ez a fejezet járulhat hozzá leginkább a klinikai szociológiai módszertan gazdagodásához és lehetséges gyakorlati alkalmazásához.
